2013. december 31.

Ma korán, órára keltem, és még sötét volt, ahogy elindultam sétálni. Akartam látni a reggeli várost, illetve a tegnap esti utcákat, a Bábszínházban voltunk, de most tényleg vicces és szórakoztató előadást láttunk. És amúgy is, mennyi nevetés. Olyan faramuci helyzetek, mint előre megy a helyen, mert úgy illik, aztán nem számol a lengőajtóval, és majdnem pofán vág. Na akkor 5 percig visítva nevetünk. olyanok vagyunk, mint egy idős házaspár, máskor meg mint két csatangoló kamaszgyerek. Jó vele nevetni mindig.

Az előadást ajánlom mindenkinek, Fabók Mariann bábos mesemondó előadása: Kapós Böske. Ki tudja, mikor nevettem ennyit, nyers volt, de nem alpári, vicces és szórakoztató. Én meg egészen boldog és ...

Ljudmila Ulickaja csupán néhány napot töltött a Pécsi Íróprogram vendégeként nálunk. Ám ez idő alatt is történet egy s más, amit száguldó riporterként Méhes Károly jegyzett le.

Két éven át ment a levelezgetés, időpontok kitűzése, egyeztetés, lemondás, aztán újra felvettük a fonalat. Hogy lenne egyszer Ljudmila Ulickaja a Pécsi Íróprogram vendége. Aztán eljött ez a nap is. 2011. szeptember 7-én, szerdán a Liszt Ferihegy 2B érkezési oldalán, majdnem fél órával a moszkvai járat leszállása után nyílt a foncsorozott ajtó, és kilépett rajta az író.

Még kisebb és törékenyebb volt, mint amire számítottam, ellenben ezerszer elevenebb és közvetlenebb. Morcsányi Gézától, a Magvető Kiadó igazgatójától ott melegében ...

 Hogy tehettem meg? Hogy tehettem meg, kezdeném, gondoltam nem sokkal Pécsre – németül Fünfkirchen – való megérkezésem után, miközben a Király utcán mentem a Széchenyi tér felé, hogy tehettem meg, hogy elfogadtam a meghívást, hogy töltsem itt az egész márciust, ebben szép régi, régi szép városban, ha egyértelműnek kellett lennie, hogy a meghívás elfogadásával arra is kötelezettséget vállalok, hogy írok egy szöveget Pécsről, ami azonban, mivel ahhoz, hogy ezt megtehessem, egész márciusban ezzel a várossal kell foglalkoznom, és erre a városra kell koncentrálnom, lehetetlenné teszi, hogy eleget tegyek egy másik kötelezettségnek, amelyet korábban elvállaltam, mégpedig annak, hogy április közepén a Klagenfurti Egyetem ...

Szeles márciusi reggel volt, amikor az éjszakai autóbuszjárattal Belgrádból megérkezett Pulába. Gyalog indult a Hotel Scalettába. A bőrönd kerekeinek fülsértő csikorgása kísérte rövid útján az állomástól a szállodáig, amelyben négy hónappal korábban egy egész héten át időzött. Olybá tűnt, mintha egy teljes év telt volna el azóta, hogy a könyvvásár alkalmával gyermekévei városában csatangolt. Kora délután bement a főpostára, és a postafiókos tolóablaknál felvette az egy hónappal korábban feladott levelét.

A saját magához intézett levelek gyakorlatába még gimnazista fővel kezdett bele. A módszert a főembertől leste el. Akárhányszor válság ütött be Jugoszláviában, Tito megszólította a dolgozó népet. Egy ...

Bicikli a Flórián-téren

Két kurva egy óriási lexikont cipel a Ferencesek utcáján. A közelben két antikvárium. Ez az első kép, ami élesen megmarad. Állok a könyvespolcok mögött, a Bagolyban, a jópofizó tulajjal szemben, a kurvák mögött, az egész történet mögött, látom, ahogy az egyik lány a másiknak súgja, mit mondjon, én hallom, a tulaj nem, hogy ebből van még otthon tíz darab, mondjad már. Mondom.

Kétezertizenkettő januárját Pécsen töltöttem, egy rezidens program keretében. Volt lakásom, pénzem, szabadságom. Filmeket néztem, olvastam, meg jártam az utcákat, néha ismerkedtem. Hallottam egy bicikliről, amit a Flórián-téren hagytak. Az örömlányokat is a lexikonnal Pécsett láttam, a Ferencesek utcája ott van. ...