Sonntag in Pécs

Wo bist du hin? Gerade warst du noch neben mir, am Lángosstand und hast versucht, der Verkäuferin zu verstehen zu geben, dass du keinen Knoblauch willst. Aber es gibt sowieso nur mit Letscho. Ich hab mich bloß ganz kurz umgedreht, zum verwaisten Gemüsestand, zwischen all den Kleiderbergen, weg warst du. Ich gehe los, dich suchen, weg vom Langós, dessen Fettfahne in meinem Pullover mitreist.

Du bist nicht in der Bundeswehrecke, wo tarngemusterte Hosen fast so gut weggehen wie Langós. Die Deutsche Bundeswehr kann nur träumen von so viel freiwilligen Uniformträgern. Sie flattern im Wind, Hosen an Bügeln, in jeder Größe. Daneben ein T-Shirt, The Boss steht darauf unter Vladimir Putins Konterfei mit Sonnenbrille. Der Junge, der es gerade inspiziert, ...

OSTANI SUVA DANAS U PEČUJU

15. novembar

S obzirom da sam pešak, najmanja karika u saobraćajnom lancu, nisam mogla odvesti sebe najkraćim putem do Pečuja preko Osijeka i Donjeg Miholjca ili Preko Sombora i Baje. Avantura kombi-prevozom do Budimpešte počela je vrlo stisnuto, s obe strane dodirujući bunde žena iz javnog sektora, s devojkama nestrpljivim da stignu na aerodrom Franc List i odlete u toplije krajeve i čovečuljkom sumnjivog imena Salvatore Napoli (ma, daj!) da bi se posle višečasovne vožnje završila na grandioznoj stanici Keleti. Navodno da bismo izbegli gužve na autoputu, vozač nas je sproveo kroz maltene celu Mađarsku, šibajući kroz gudure i seoska dvorišta tako da su ovce, konji, nekakvo arhaično goveče, baštenski kipovi i ogromna mangulica ...

Az örök város

Papucs és hamutál
A vajdasági fellépés egészen kimerített, így az első dolgom az alvás lesz. Gondoltam magamban a buszon, amíg zötykölődtem Pécsig. A Hármashalom Alapítvány jóvoltából tölthetek egy hónapot a kulturális fővárosban. Enikő már a buszállomáson vár, telefonon keresztül találunk egymásra. Autóval megyünk a lakásig, közben megmutatja, hol van az Árkád. Igaza volt, fontos szerepet játszik az itt tartózkodásom alatt, egyfajta iránymutató, vagy tájékozódási pont lett.
A kicsi garzonlakás meglepően otthonos. Berendezkedem, majd elindulok bevásárolni. Két fontos dolog hiányzik: a szobapapucs és a hamutál.
Az első éjszaka nehezen telik. Hiányzik Bogyó, a puhatalpú macskám. A pihentető alvásból ...

ezen a vasárnapon történt vagy a múltkorin

nem akartam hosszasan boncolgatni a kapcsolatunkat

de te erőltetted

a tízes villamos megállójában

ahol a botanikus kert fala van

hát jó, magyarázkodjunk

de előbb mégiscsak jobb lenne, ha idefeküdnél

hogy könnyebben megérts engem

és legyen így: őszinteséget az őszinteségre

nézd, én is egyfajta talajvesztett állapotban vagyok

és ki tudja, mi lesz még velem

mindegy, hiszen most már úgy sem fog kiderülni, ki kit vont be

és ki az, aki észrevétlenül maga került bele

meggondolatlanság volt így megbízni bennem

habár érthető, hogy én – akár a sír

de képzeld el, milyen ezt magamban tartani

még ilyen áramvonalas ...

November 6.
Irigykedem, először az ideérkezésem óta. Bár ez inkább az irigységgel vegyes szomorúság kérdése, amivel ideérkeztem. A csajnak, akit a plafonomon és az ő padlóján keresztül hallok, állati jó szexben van része, nekem meg épp semmilyenben.
Biztos hétvégén szexel ilyen jókat. Hét közben mintha kicsit elcsendesedne.
Eleinte azt hittem, egy bőgő gyerek az, aztán hogy egy épp megvert állat, vagy hogy valami nőci rántott szeletnek való húst klopfol vasárnapra. Valami félúton az érdektelen erőszak és a meleg flanel papucsok közt. Nem volt ebben semmi költészet. Alkotórészeire bontva nem hangzik ez különösebben izgatóan, de újra összerakva – hatásos. Amúgy egyáltalán nem vagyok meggyőződve róla, hogy Magyarországon ...

2016. augusztus 1-én, hétfőn 15.05-kor indultam el Máltáról a Wizz Air járatával és 17.20-kor érkeztem meg Budapestre. A reptéren egy sofőr várt rám, aki egyenesen Pécsre vitt, ahol vendéglátóm, Méhes Károly már ott várt rám a Felsőmalom utcán, hogy elkalauzoljon a szállásomul szolgáló lakásba. Gyorsan lerakodtam, megfürödtem és tettem egy rövid sétát a Király utcán. Károly ajánlott nekem egy jó étterem-bár-kávézó kombót, amely hamarosan a törzshelyem lett. Kora este volt és az utcán nyüzsögtek a fiatalok, akik vakációs hangulatban múlatták az időt egy ital mellett, legyen az akár három is. Ez volt az a látvány, amely a következő három hét minden estéjén fogadott. A Király utca felső végén, rögtön a Főtér ...

2014. február elején írói utam Magyarországra vezetett, Pécs városába. Magyarországon a február természetesen nem teljesen olyan, mint a szülőföldemen, a Káma partján, ahol a téli hónapokban mindenhova ellátogat a mi jó, öreg udmurt Tol Bubánk. Ahogy megrázza a szakállát, üt egyet a botjával, és hóvihar kerekedik, felsüvít a szél, és jelentős havazás sújtja a városokat és falvakat. Igen, és mindez a csípős fagyban történik!

Ilyen ráérős gondolatokkal utaztam Pécsre régi barátom, Kozmács István autójában. Ő az én magyar közvetítőm, tudós-filológus, oktató, vidám utazó barátom. Manapság sajnos kevés a jó barát. Ahogy mondják, „Szétszórta már a messzeség, Vagy már a sírok átölelték” [1] . ...

1.
-Visszatérünk,- így szóltam a csodálatos magyar földhöz, amikor a kabinablakból megpillantottam a Margit-szigetet, gondosan, mint egy galamb, a Duna két karjával körbeölelve. A legenda szerint IV. Béla megígérte az Úrnak, hogy gyermekét kolostorba adja, ha Magyarország megmenekül a tatárok jelenlététől. A megszállás alóli felszabadulás után a király betartotta az ígéretét, és lánya a szigeten halt meg 28 éves korában.

-Igen, visszatértünk - mondtam Gilbert Edit műfordítónak is, amikor nemzetiségem felől érdeklődött-, nos, valójában tatár vagyok. Néhány órával korábban, amikor a határőr az útlevél ellenőrzésénél, a dokumentumba nézve elkezdte hirtelen, minden látható ok nélkül szavalni az oroszórán ...

Valamelyik nap.
Ez egy csodálatos reggel, szikrázó napsütés, enyhe szellő és meleg.
Előzetes értékelés, a mai klíma tökéletesen megfelel a múzeumlátogatásra. Egy vékony és kényelmes ing elegendő, esernyő nem szükséges, még ha eltévednék, akkor is vidáman kóborolhatok a városban, nem fordulhat elő, hogy a rossz úton járva átfúj a szél és eláztat az eső.
Pécsre érkezésem elején első célom a Csontváry Múzeum volt, a magyar van Gogh. Kinyitottam a térképet, és mivel az angol nyelvnek a nyomát sem véltem felfedezni, úgy döntöttem, „magyar nyelvi barkóba játékba” kezdek. Kezdetben rendkívül optimista voltam, első ránézésre megtaláltam a Csontváry szót, törődtem is én azzal, mi az ördög is rejtőzhet valójában e ...

1

Bár minden a helyén volt, mégis haboztam, hogy elinduljak-e. Levetettem az esőköpenyt és elővedtem a pulóveremet – ha fúj a szél, nagyon jó, a fejemre húzom a kapucnit és könnyebben futhatok; elvégre nyár közepén járunk.
A köpenyt felakasztottam a fogasra, aztán mégis bevittem a hálóba, ahol lecseréltem a pólómat is.
Kimelegedtem, de nem a megfázástól, nem, jó pár éve mindig így van ez. Miután hetekig egyáltalán senkivel se beszéltem, most látogatóm jön. Megállapodásunk szerint a menyasszonyom kivette a szabadságát, hogy Magyaroszágra jöjjön és a rezidens-tartózkodásom második felét együtt töltsük. Most majd itt eljátsszuk, hogy nyaralunk, a mézesheteinket töltjük, de én már annyira elszoktam attól, hogy valakivel ...